A játékos fejlesztésről szóló cikksorozatomban egy-egy képességterület fejlődéséről és fejlesztési lehetőségeiről írok. Úgy látom, a matek mellett a finommotorika témaköre foglalkoztat Többeteket, nagyon sok kérdést kapok ezzel kapcsolatban. Eddig a cikkeknél nem törekedtem sorrend felállítására, mert előbb-utóbb úgyis érintünk minden képességterületet. Viszont a finommotorika témája előtt muszáj kitérni a nagymozgások fejlődésére. De mik is azok a nagymozgások? Mit jelent a finommotorika kifejezés? A grafomotorika ugyanaz? Mi a kapcsolat közöttük? Most ennek járunk utána! 

 

Miért fontos ismernünk a nagymozgások és a finommotorika kapcsolatát?

 

Képzeld el, hogy építkezel… 

A házad, amiből álmaid otthona fog elkészülni, a tervrajzokon már gyönyörű! Szinte minden nap látod magad előtt, ahogy szombat reggel a békés teraszodon szürcsölgetitek a tejeskávét, miközben a gyerekek a kertben játszanak a kutyával.

Alig várod, hogy eljöjjön ez a pillanat! 

 

Hogy indulsz tovább?

1. A munkások gyorsan húzzák fel a falakat és álljanak neki a tetőszerkezetnek is : szuper, látszik már, ami felé haladunk!
2. Vagy: inkább ássanak le, ameddig szükséges, betonozzanak, erősítsék meg kellően az alapzatot és ezután jöjje
   nek a falak. 

Te melyiket választanád, hogy sok évig gondtalanul élvezhesd az otthonod nyugalmát?

 

Mik a nagymozgások pontosan?

 

A nagymozgások azok a természetes mozgások, melyek során egész testünket és annak különböző izomcsoportjait összehangoltan használjuk. Ilyen mozgás a járás, a futás, ugrás, egyensúlyozás, felülés, kúszás, mászás, rúgás, hajítás. 

A nagymozgások fejlődésénél fontos kiemelni a mozgáskoordináció szerepét is. Ez különböző mozgásaink összehangolását jelenti. Ez alapján beszélhetünk például szem-kéz-koordinációról, ami a szemünk és kezünk összehangolt mozgását jelenti. Erre a mindennapi életünk legegyszerűbb tevékenységeiben is szükségünk van, mint például egy labda elkapása, vagy egy ajtó kinyitása a kulccsal. 

A nagymozgások nem csak a szó szerint vett „mozgás”hoz (sportoláshoz, közlekedéshez, sétához, játékhoz stb.) kellenek. Az önálló élet minden területén szükségünk van rájuk, az öltözködéstől kezdve egészen a tanulásig! 

 

Finommotorika és grafomotorika

 

Egyre több helyen hallhatjuk a finommotorika és a grafomotorika kifejezéseket és szerencsére ezek fejlesztési lehetőségei is egyre ismertebbek.  De mit is jelentenek ezek a szakkifejezések pontosan? 

A finommotorika a kezünk (és ujjaink) apróbb, összehangolt mozgásait foglalja magában. Például a apróbb tárgyak felcsippentése, vágás az ollóval, gyúrás. 

 

 

A grafomotorika kifejezés alatt pedig az íróeszközzel végzett mozgásokat, azaz az írásmozgásokat értjük. 

 

 

E kettő, bár igen sok közük van egymáshoz, nem összekeverendő! Ahogy fejlődésük és fejlesztésük sem. 

 

Nagymozgásból lesz a finommozgás

 

Finommozgásból pedig az írómozgás…

Ahogy a házépítésnél a stabil alapokra  épülhetnek a falak, a mozgásfejlődésben a nagymozgások adják a később kialakuló finommozgások (finommotorika) alapját.

 

 

 

A gyerekek fejlődése ezen a területen is a nagyobbtól a kisebb felé halad.

Először a nagyobb, kevésbé összetett, mozgást kell begyakorolnia, majd erre építve kezdi elsajátítani az aprólékosabb, összehangoltabb finommozgásokat. Azaz nagyon fontos építőegysége a későbbi, apróbb mozgásoknak és írómozgásoknak! 

Mozgásfejlődés és állóképesség

Óvodás korban kiemelten fontos szerepet tölt be a mozgás, mert a 3–7 éves gyermekek leginkább cselekvéseken keresztül szereznek új információkat a környezetükről. Ez az értelmi fejlődés, a beszéd, a szociális készségek, a későbbi koncentrált figyelem (és még egy csomó más) alapja. 

A fent említett nagymozgásoknál testünk nagyobb izmait tanuljuk meg helyesen használni. Emellett a fizikai állóképességünk alakulásában is nagy szerepet játszik!

Mert az a gyerek, aki nem képes tartósan egyenesen tartani a felsőtestét, hamarabb el fog fáradni emiatt az iskolában.

Lefekszik a padra, nem tud figyelni az órán. Bár az írás tanulásánál a később kialakuló grafomotorika szerepe nagyobb, de a helyes testtartás képessége nélkül a gyermeknek az írás nagy nehézséget fog okozni… Ilyenkor elsősorban a nagymozgások fejlesztésével kell foglalkoznunk!

 

Ügyetlen? Lusta? Passzív? Dehogy!

 

A finommozgások kivitelezéséhez (ami ugye majd továbbvezet a grafomotorikához és az ici-pici vonalközbe íráshoz) kis izomcsoportok irányítását kell elsajátítani a gyerekeknek. Ha a nagymozgásaik összerendezetlenek, kevésbé tudják irányítani a testüket, ezért sokkal nehezebb lesz a finommozgásaikat is szabályozni. 

 

Ezek  a gyerekek gyakran eleshetnek, balesetezhetnek. Előfordul, hogy (bár nem szándékosan, de) erősebben szorítják meg társukat, mert nem érzékelik megfelelően saját erejüket, amiből konfliktusaik származhatnak. 

 

Lehet, hogy “csak” ügyetlennek könyvelik el őket, mert gyakran az ő kezükben mennek tönkre a dolgok. De lehetnek “lusták” is, az öltözködésnél gombot gombolni, cipzárokat húzni (főleg télen a vastag ruhákon, hajajj…), cipőt kötni. Nehezen egyensúlyoznak, nem annyira szeretnek hintázni, mászókázni.

Néhány tevékenységet inkább elkerülnek az oviban, játszótéren (“nehezen bevonható”). 

Sajnos a gyerekek óhatatlanul megkaphatják ezeket a bélyegeket, amiktől aztán nagyon nehéz megszabadulni… 🙁

 

Figyeljünk a jelekre! 

 

Ezért az óvodás gyerekeknél figyeljünk a mozgásos jelekre akkor is, ha a finommotorikában jelentkeznek. Ilyenkor érdemes alaposabban utánajárni a mozgásfejlődésnek, (felmérni) és ha szükséges, fejleszteni. 

• Mi a különbség a mozgásfejlesztés, mozgásterápia és mozgásfejlesztő játékok között? 
• Hogyan tudunk szülőként változatos mozgásokat biztosítani gyermekünknek? 

A folytatásban ezekkel a témákkal is fogalkozunk! 

Ha van kérdésetek, gondolatotok ezzel kapcsolatban, írjatok emailt (szia@grofroberta.hu) vagy beszélgessünk róla a Facebook oldalon!