Nálunk a mézeskalács sütés minden évben az ünnepi készülődés része. A mézes-fahéjas illat ilyenkor bejárja a lakást és karácsonyi hangulatot teremt… Kislányommal idén is nekiálltunk: az eredmény szuper finom lett és most is nagyon jó móka volt elkészíteni. A tészta alapos megdolgozása pedig felér egy finommotorikát fejlesztő foglalkozással
A hagyományos karácsonyfa, hullócsillag, szívecske formák mellett idén (természetesen) az „Elzás” hópehely volt a kedvencünk, ebből készült a legtöbb! A rénszarvasokkal viszont igencsak megszenvedtünk, de a lányom kitartásának hála, EGY (!) agancsos végül egyben kisült.
Érdemes az ügyeskedni vágyó gyerekeket nem csak a díszítésbe, hanem már a gyúrásba, szaggatásba is bevonni. A kemény, masszív tészta formázása erősíti a kézizomzatot, a kinyújtott tésztából a figurák kiszaggatása, a formából kiszedése ügyesíti az ujjacskákat. Az újra összegyúrt tésztákból nálunk mindig készül néhány vicces alkotás is, amit ki szoktunk sütni a mézikkel együtt.
A díszítés közel sem tökéletes, ám annál egyedibb… Lett olyan, amin vastagabb a máz, mint a tészta. Meg spontán kínai írásjel és három lábú kutya – amik persze nem így indultak, de néha a felnőtteknek sem olyan könnyű bánni azzal az írókás zsákkal! Ennek ellenére az egész család lelkesen kivette a részét az alkotásból.
Szerencsére köztudott, hogy a legsutább mézeskalácsok nagyon finomak, azok fogynak el leghamarabb. Illetve, amiken a kis kezek munkálkodtak szorgosan. 🙂
A lényeg, hogy idén is együtt volt a család, sokat beszélgettünk, nevettünk ezen a délutánon.
Kívánom, hogy a karácsony többi napja is ilyen hangulatban teljen!
#slow #slowkarácsony #egyszerűdenagyszerű
bevált recept itt