Annyiszor halljuk ezt a szót, de tulajdonképpen mit is értünk az iskolaérettség alatt? Az utóbbi időszakban többször tartottam szülői beszélgetést és webinárt is a témában: melyek az iskolaérettség feltételei? Milyen szempontokat érdemes figyelembe vennünk szülőként?
„Már kettesével számol ötvenig!”
„Középsős kora óta le tudja írni a nevét és mondatokat olvas.”
Sokszor hallok hasonlókat, amikor az iskolakezdés, a tankötelezettség vagy éppen az óvodában maradás a téma. Sokan úgy gondolják, hogy csak az intelligenciával, az okossággal, függ össze az iskolaérettség. Azonban sokféle terület együttműködése szükséges ahhoz, hogy egy gyermek felkészült-e az iskola elkezdésére.
Az iskolaérettség alatt ezért inkább egyfajta alkalmasságot értünk. Például, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek:
A következőkben kiemelek néhány olyan területet, amelyek kulcsfontosságúak az iskolaérettség megítélésének szempontjából.
A legtöbb gyermek nagyjából 6-7 éves korára (biológiai és pszichológiai tényezők együttes hatására) éri el az iskolaérettség szintjét.
🧒 Ennek egyik legkönnyebben észrevehető jele a TESTI változás: a kisgyermek testalkata megváltozik, már nem a kis pocakos óvodás. 😊 Karjai, lábai is megnyúlnak, elkezdődik a fogváltás is.
🧒 A gyermek egyre jobban ÉRDEKLŐDIK a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.
🧒 Amit gyakran egyértelműnek gondolunk, (pedig nem az 😅 ) de nagyon fontos része a sikeres iskolai beilleszkedésnek: megfelelő mértékű ÖNÁLLÓSÁG. Ami viszont nem csak a tanulással kapcsolatos feladatokban nyilvánul meg, hanem az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben is.
🧒 Éppígy minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet MEGÉRTÉSét, az EGYÜTTMŰKÖDÉSre való képességet, illetve a szabályokhoz ALKALMAZKODÁSt.
Az iskolaérettség időszakára a gyermek megtanul uralkodni mozgásvágyán. Azaz, hiába nagy a mozgásigénye, nem pattog fel két percenként.
MOZGÁSKOORDINÁCIÓJA (azaz mozgásának összerendezettsége) finomodik: ez képessé teszi őt az írástanuláshoz szükséges finommozgások kivitelezésére. A koordinált írómozgásnak összehangolt szemmozgással kell párosulnia, mert csak így lehet bizonyos minták, betűk követését írásában megfelelően teljesíteni (ez a szintén gyakran emlegetett szem-kéz-koordináció).
Az iskolába lépés idejére kialakul az EGYIK KÉZ DOMINANCIÁJA. (Mindegy, hogy ez a jobb, vagy a bal kéz – ma már tudjuk, hogy a balkezesség semmiféle hátránnyal nem jár a gyermek számára!) A lényeg, hogy a gyermek már nem „vált kezet” és folytatja a másikkal a rajzolást, ha az első „elfárad”.
A szándékos, tartós FIGYELEM a tanulás alapfeltétele! A gyermeknek erre az időre képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra, hiszen a könnyen terelődő figyelem nehezíti, sőt akár meg is akadályozza az ismeretszerzést. Jó, ha tudjuk, hogy figyelmi problémákkal küzdő kisgyerekeknél a későbbiekben magatartási, beilleszkedési problémák is megjelenhetnek…
Fontos, hogy a gyermek még óvodás korban ismerje meg saját testét, TESTRÉSZEI nevét, jól tájékozódjon a két testfél viszonylatában (melyik a jobb keze, melyik a bal lába, stb.).
Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen saját környezetére vonatkozóan, tudjon tájékozódni az IDŐI FOGALMAK tekintetében (hét napjai, napszakok, évszakok), értse és használja a TÉRIRÁNYOKra vonatkozó kifejezéseket (fölé, mögötte, előtte, közötte).
Jó, ha a gyermek érthető BESZÉDdel, megfelelő hangképzéssel, tartalmi szempontból is értelmesen tudja kifejezni gondolatait, a magyar nyelv grammatikai szabályainak megfelelően.
BESZÉDÉRTÉSE ép, képes legyen a hallott beszéd megfelelő tempójú feldolgozására. A beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer az olvasástanulásnál problémát okozhat és akadályozhatja a jó iskolai előmenetelt.
Az iskolai munkában szükséges az érett FELADATTUDAT, a kitartás. Itt már nemcsak az a fontos, hogy a gyermek érdeklődjön a feladat iránt, hanem az is, hogy akarja befejezni, végigcsinálni. A teljesítményre, a végeredményre tevődik át a hangsúly a „csinálom” érzés öröméről.
Sikertelen próbálkozás esetén csak jó KUDARCTŰRŐ KÉPESSÉG mellett képes újrakezdeni a feladatot, és tudja saját hibáit javítani.
Az iskolakezdés egy izgalmas, újdonságokkal, érdekességekkel teli kaland! Ha viszont egy gyermek úgy kezdi el az iskolát, hogy még nem érett erre, a sorozatos kudarcélmények nemcsak megnehezítik a beilleszkedését, de teljesen elvehetik a kedvét a tanulástól is.
Mindenképpen érdemes ezekről beszélgetned az óvónéniitekkel, fejlesztőpedagógussal, pszichológussal, logopédussal… vagy bármelyik gyermekeddel foglalkozó szakemberrel. Bátran kérd a gyermekorvosotok, védőnőtök véleményét is, illetve bármilyen foglalkozásról, amelyen részt vesz gyermeked, akár magán úton is.
Fontos, hogy tudd: néha egészen más kép “festődik” egy otthoni helyzetben, egy kis létszámú foglalkozáson és egy 30 fős csoportban szinte MINDEN gyerkőcről.
Kérdéseiddel fordulhatsz a Pedagógiai Szakszolgálathoz is, de azt fontos tudnod, hogy ők nagyon leterheltek, ezért ne halaszd az utolsó pillanatra a megkeresést! (Iskolaérettségi vizsgálatot pedig már csak az Oktatási Hivatal kérésére végezhetnek, január 18.után.)
További hasznos linkek és gyakorlati segítség:
Szülői Hang oldalán segédletet is találtok
Szülői Hang tudásbázisa
Kérdéseiddel nyugodtan fordulhatsz hozzám is: írj a szia@grofroberta.hu címre.
forrás: tereznev.gportal.hu
